Pénteken éjjel kilenc euróövezeti tagállamot minősített le a Standard & Poor’s
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 14. szombat, 05:37
- Galamus-csoport
Kilenc euróövezeti tagállamot minősített le pénteken a Standard & Poor’s, arra hivatkozva, hogy az eddig hozott válságintézkedések nem elégségesek a pénzügyi problémák kezeléséhez.
Az érintett országok
Franciaország, Olaszország, Ciprus, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Málta, Szlovákia és Szlovénia. A hitelminősítő megvonta a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást Franciaországtól – a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól – és Ausztriától, Portugáliának Magyarországénál gyengébb, nem befektetési ajánlású besorolást adott, Németország „AAA” osztályzatát viszont megerősítette.
A nemzetközi hitelminősítő a pénteki európai és amerikai tőzsdezárások után jelentette be hivatalosan a leminősítéseket, amelyek híre azonban már órákkal korábban elterjedt a piacokon. Franciaország leminősítésének tényét az S&P bejelentése előtt nem sokkal Francois Baroin francia pénzügyminiszter is már nyilvánosságra hozta. A Standard & Poor's egy fokozattal „AA plusz”-ra minősítette vissza Franciaország államadós-besorolását, amelyet – 14 másik euróövezeti országéval együtt – december 5-én vett negatív kihatású felülvizsgálat alá.
Olaszország osztályzatát két fokozattal, az eddigi „A” sávból a már csak gyenge befektetői „BBB plusz”-ra rontotta a cég.
A londoni idő szerint péntek éjjel közzétett teljes lista szerint az S&P két fokozattal rontotta – Olaszország mellett – Ciprus, Portugália és Spanyolország hosszú futamidejű szuverén adósságainak besorolásait, és egy fokozattal Ausztria, Franciaország, Málta, Szlovákia és Szlovénia hosszú lejáratú államadós-osztályzatait.
Portugáliát a cég az eddigi „BBB mínusz”-ról két osztattal a már nem befektetési ajánlású „BB” szintre sorolta vissza. Az új portugál osztályzat egy fokozattal gyengébb az S&P által Magyarországnak december végén megadott besorolásnál. A Standard & Poor’s december 21-én az addigi „BBB mínusz”-ról egy fokozattal a nem befektetői sáv felső szélét jelentő „BB plusz”-ra minősítette át a hosszú távú magyar szuverén deviza- és forintadósság osztályzatait.
Az S&P pénteken megerősítette Belgium, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Luxemburg és Hollandia hosszú futamú minősítéseit.
Az euróövezeti országok közül jelenleg csak Németország és Szlovákia osztályzatainak kilátása stabil, a többieké negatív.
Az indoklás
A Standard & Poor’s a péntek éjjeli leminősítésekhez fűzött elemzésében azt írta: a negatív kilátások „legalább egy a háromhoz esélyt” jeleznek arra, hogy az érintett országok besorolásai még az idén vagy 2013-ban ismét romlanak.
Az eurótagállamok közül az S&P most már csak négyre – Németországra, Finnországra, Hollandiára és Luxemburgra – tart érvényben „AAA” besorolást. A pénteki leminősítések egyben azt is jelentik, hogy Németország maradt az euróövezeti pénzügyi mentőrendszer (EFSF) egyetlen „AAA” besorolású nagy garantáló országa. Ebből a szempontból különösen súlyos fejlemény a francia „AAA” besorolás megvonása, mivel Franciaország volt eddig az EFSF másik legnagyobb, „AAA” osztályzatú garanciavállalója. Elemzők szerint a mentőmechanizmus Franciaország leminősítése nyomán valószínűleg nehezebben – vagy legalábbis kedvezőtlenebb kondíciókkal – lesz képes finanszírozást felhajtani a piacról a gyengébb helyzetű tagállamoknak, elsősorban az Írországnak, Portugáliának és Görögországnak szánt segélycsomagokhoz.
A leminősítés indoklásában a Standard & Poor's közölte: a tavaly december 9-i EU-válságcsúcs eredményei és az azóta elhangzott politikusi nyilatkozatok nyomán a cég véleménye az, hogy az értekezleten elért megállapodás nem hozott olyan mértékű áttörést, amelyre az euróövezet pénzügyi problémáinak teljes körű kezeléséhez lett volna szükség.
A Standard & Poor’s szerint emellett a politikai megállapodás nem nyújt elegendő további forrást, sem megfelelő működési rugalmasságot az euróövezeti mentőmechanizmusok megerősítésére, és nem biztosít elégséges támogatást a megnövekedett piaci feszültségeknek kitett szuverén adósok számára.
***
Az érintett országok rosszallással fogadták a döntést
Rosszallással fogadták az érintett európai uniós országok azt, hogy a Standard & Poor’s pénteken leminősítette államadós-besorolásukat.
A portugál pénzügyminisztérium közleményében úgy fogalt állást, hogy az S&P értékelése nem tükrözi a valóságot, s nem veszi figyelembe azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország tett a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében, különös tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint Portugália tavalyi költségvetési hiánya 4 százalék lesz, jóval alacsonyabb az tervezett 5,9 százaléknál.
A spanyol pénzügyminisztérium a leminősítés után kiadott közleményében csökkenteni igyekezett a döntés jelentőségét. A tárca szóvivője azt mondta, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete „a múlt öröksége”. Arra utalt, hogy Mariano Rajoy miniszterelnök kormánya december végén vette át az ország irányítását a szocialista Zapatero-kabinettől, amely hét évig volt hatalmon. „Megismételjük, hogy a gazdaságpolitikánk elkötelezett a kiegyensúlyozott költségvetés és a strukturális reformok végrehajtása mellett.”
Az olasz miniszterelnöki hivatalban közölték, hogy az S&P döntése után Olaszország még eltökéltebb lesz a reformok végrehajtásában. „Ez az értékelés erősíti az olasz kormány eltökéltségét a megkezdett út folytatásában.”
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is csökkenteni igyekezett annak jelentőségét, hogy az S&P megvonta a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást Franciaországtól. Szolidaritást fejezve ki Párizzsal úgy nyilatkozott, hogy Franciaország jó úton halad. A német pénzügyminisztérium közleményében meggyőződését fejezte ki, hogy az eurózóna stabilizálja pénzügyeit, és helyreállítja a piac bizalmát. A tárca szerint nem kérdőjelezhető meg Németország eltökéltsége az adósválság rendezésében. Wolfgang Schäuble nem rejtette véka alá, hogy nem lepte meg az S&P döntése, s szerinte nem kizárt, hogy ez hatással lesz Németországra is. Hangsúlyozta azonban, hogy csak az S&P minősítette le Franciaországot, s a másik két hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch Ratings meghagyta Franciaország legmagasabb besorolását.
***
Egy leminősítés lehetséges következményei – az MTI hírmagyarázata
Az „AAA” a lehetséges legjobb adósosztályzat, és az ebbe a körbe tartozó szuverén adósok – vagyis országok – igen szűk körű klubban tudhatják magukat: az euróövezetben most már mindössze négy olyan tagállam van, amelyre mindhárom nagy hitelminősítő ezt az elit besorolást tartja érvényben.
Az „AAA” jelentése
Az „AAA” elvileg azt jelenti, hogy az ilyen osztályzatú adós – akár ország, akár vállalat – kötvényeinek befektetői nyugodtan alhatnak, mert biztosra vehetik, hogy visszakapják befektetett tőkéjüket és annak kamatait. Erre tulajdonképpen az ennél valamivel alacsonyabb, például az „AA plusz”, az „AA”, sőt még az „A mínusz” besorolású adósok finanszírozói is nagy biztonsággal számíthatnak, de az „AAA” – éppen ritkasága miatt – mégis külön kategóriának számít, amit egyre kevesebben érdemelnek ki.
A Standard & Poor’s hitelminősítő tavaly nyáron még a világ legnagyobb gazdaságától, az Egyesült Államoktól is megvonta ezt az elit osztályzatot az amerikai költségvetési és adósságfolyamatok stabilizálásával kapcsolatos kétségeire hivatkozva. Az S&P most – a valutauniós országokra péntek éjjel bejelentett, kilenc tagállamot érintő tömeges leminősítés keretében – hasonló intézkedéssel sújtotta az euróövezet második legnagyobb gazdaságát, Franciaországot.
Az EFSF
És itt lép be a másik betűszó, az EFSF, vagyis az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz. Ez a sajátos mechanizmus a megingott helyzetű eurótagállamok pénzügyi kisegítésére lenne hivatott, egyebek mellett úgy, hogy a folyósításaiból nem részesülő eurótagállamok garanciavállalásával maga hajt fel a tőkepiacról forrásokat, sokkal kedvezőbb feltételekkel, mint ahogy ezt a segítségre szoruló – az EFSF-garanciavállalás alól természetszerűleg felmentett – valutauniós országok tehetnék, ha egyáltalán még nyitva van számukra a hitelpiac.
Következmény: Az EFSF-garanciavállalásainak teljes értéke 451 milliárd euróról 293 milliárdra csökkenhet
A Capital Economics, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza minapi – még a francia „AAA” megvonása előtt összeállított – elemzésében úgy vélte, hogy Franciaország leminősítésének több okból is súlyos következményei lennének az egész valutaunióra. A cég akkori kimutatása szerint az „AAA” adóskategóriájú valutauniós országok EFSF-garanciavállalásainak teljes értéke 451 milliárd euró volt, ám ez azonnal 293 milliárd euróra csökken, ha Franciaország – ahogy most legalábbis egy hitelminősítő, az S&P esetében megtörtént – elveszíti „AAA” hitelminősítői státusát. Mivel az EFSF már kölcsönzött vagy odaítélt 190 milliárd eurót Görögországnak, Portugáliának és Írországnak, maradna 103 milliárd euró „AAA”-garanciakerete, ami csak csepp az óceánban, például Olaszország 1900 milliárd eurós közadósságához mérve – állt a Capital Economics minapi londoni elemzésében.
Ráadásul az „AAA” osztályzatú garanciavállaló szuverén adósok számának fogyatkozásával – és főleg Franciaország kidőlésével – most az EFSF saját „AAA” osztályzata is veszélybe került, bár ennek leminősítését a Standard & Poor’s ezúttal még nem jelentette be. Elemzői vélemények szerint az EFSF el tudna ugyan viselni egy leminősítést, de ez szinte bizonyosan az eszköz saját hitelköltségeinek emelkedését okozná, és ez áthárulna az egyébként is bajban lévő országokra.
Következmény: Az euró a világgazdaság egyik legnagyobb kockázati forrása?
A Standard & Poor’s által most végrehajtott tömeges euróövezeti leminősítés ugyanakkor egy még szélesebb körű problémára is felhívja a figyelmet: arra, hogy piac az eurót az egyes tagállamok súlyos adósságválsága és a valutaunión belüli szélsőséges versenyképességi divergencia miatt ma már nem a stabilitás és a biztonság, hanem a világgazdaság stabilitására leselkedő egyik legnagyobb kockázat forrásának tekinti.
Ezt tükrözte a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport minap összeállított legfrissebb negyedéves globális adóskockázati összesítése is. A CMA DataVision új listáján a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül négy az euróövezet tagja. Ráadásul rögtön az első két helyre valutauniós országok kerültek: a mezőnyt Görögország és Portugália vezeti, olyan országokat megelőzve az adóskockázati listán, mint Pakisztán, Venezuela, Argentína, Ukrajna vagy Egyiptom.
Következmény: Az euróövezet szétesése?
Ebben a helyzetben a nagy londoni elemzőházak most már apokaliptikus forgatókönyveket vázolnak fel az euróövezet szétesésére. Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát „legalább egy, de valószínűleg inkább több” tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes felbomlását egy évtizeden belül.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja januárra szóló havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének kockázatát. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
***
Osztrák miniszter: elsősorban a magyar és az olasz gazdasági problémák miatt minősítették le Ausztriát
Elsősorban az olasz és a magyar gazdasággal való szoros osztrák gazdasági kapcsolatok és az ebben a két országban fennálló gazdasági problémák miatt rontotta le Ausztria adósbesorolását a Standard & Poor’s hitelminősítő – mondta az osztrák pénzügyminiszter a leminősítés pénteki bejelentése után az APA osztrák hírügynökségnek.
Maria Fekter pénzügyminiszter
Maria Fekter pénzügyminiszter szerint ha Olaszországban és Magyarországon nagyobb nehézségek állnának elő, az Ausztriára is hatással lenne, különösen akkor, ha az osztrák bankok erőteljes támogatásra szorulnának. Ha az egyik legnagyobb osztrák bank, a Bank Austria anyavállalatánál, a milánói központú UniCreditnél gondok állnának elő, az közvetve milliárdos nagyságrendű terheket róna az osztrák államháztartásra – mondta a miniszter.
Szerinte ha Ausztria államadóssága a hazai össztermék (GDP) 80 százaléka fölé emelkedne, akkor az S&P tovább ronthatja Ausztria minősítését. A besorolás további rontásának az esélyét a hitelminősítő 1:3 arányúra becsülte.
A miniszter úgy értékelte, hogy az osztrák gazdaság alapjai jók, ezért a piacok várhatóan nem fognak túl drámaian reagálni.
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója úgy vélekedett, a kilenc ország egyidejű leminősítése „látványos demonstráció az euróövezettel szemben”. Az S&P arra akar utalni, hogy túl lassan halad a pénzügyi stabilizáció a valutaunióban. Ezt az ítéletet komolyan kell venni, ugyanakkor az S&P nem vette kellőképpen figyelembe a legutóbbi pénzpolitikai intézkedéseket és gazdaságpolitikai fejleményeket, amelyeknek az eredményei az év eleje óta a pénzügyi piacokon is megfigyelhetőek voltak. „Az S&P különvéleményének hatását nem szabad túlbecsülni, de nem szabad a jelentőségét alábecsülni sem” – mondta, arra utalva, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch és a Moody's továbbra is "AAA" besorolást tart érvényben Ausztriára.
***
Franciaország leminősítése akadályt jelenthet Sarkozy újraválasztában
Franciaország „AAA” államadós-besorolását éppen száz nappal az elnökválasztás előtt vonta meg a Standard & Poor’s. „Nem jó hír, de nem is katasztrófa” – így kommentálta a leminősítés tényét Francois Baroin francia pénzügyminiszter, aki már a hivatalos bejelentés előtt elsőként erősítette meg a sajtóértesüléseket.
Válságtanácskozás
A köztársasági elnök válságtanácskozásra hívta össze a francia kormány legfontosabb tagjait. A megbeszélést követően – amelyen Francois Fillon kormányfő mellett a pénzügyminiszter és Valérie Pécresse költségvetési minisztert volt jelen – Baroin azt közölte a France2 közszolgálati televízió híradójában, hogy „nem a hitelminősítők diktálják Franciaország politikáját”. A pénzügyminiszter kizárta, hogy a kormány egy harmadik megszorítási csomagot készítsen elő a 2011 augusztusában, majd novemberében bejelentett megtakarításokat követően. Véleménye szerint a Standard & Poor’s döntése az eurózónán belüli „kormányzási problémával” magyarázható.
Nicolas Sarkozy korábban ötéves mandátuma „céljaként és kötelességeként” jelölte meg, hogy megőrizze Franciaország számára a lehetséges legjobb, "AAA" osztályzatot.
A világ legnagyobb hitelminősítő intézete eredetileg azt jelezte, hogy két fokozattal minősítheti le, de végül csak egy fokozattal „AA plusz”-ra minősítette vissza Franciaország államadós-besorolását. Németország „AAA” osztályzatának megerősítésével az eurózóna két legerősebb gazdasága közötti különbséget jelezte.
Az ellenzék véleménye
Martine Aubry, az ellenzéki Szocialista Párt főtitkára szerint az „AAA”-besorolás elvesztése a 2007 óta folytatott politika szankcionálása. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint Sarkozy úgy vonul be a történelembe mint „Franciaország leminősítésének az elnöke”.
Gazdasági elemzők szerint a pénzpiacok egyébként már beárazták a leminősítést, erre utal a francia és a német államkötvények hozama közti különbség. Politikailag azonban az „AAA” elvesztése jelentős hatással lehet Sarkozy imázsára, aki a válság kezdete óta a franciák védelmezőjének szerepében tűnt fel.
Francia elemzők: a döntés a populista jelölteknek kedvezhet
François Miquet-Marty, a Viavoice közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint az AAA-besorolás különösebben nem nyugtalanítja a franciákat, egy évvel ezelőtt még a létezéséről sem tudott a közvélemény jelentős része. A leminősítés ténye azonban jelentősen hozzájárulhat a Franciaország jövője miatt kialakult pesszimista hangulathoz, s kihathat Sarkozy hitelességének kérdésére. Ugyanakkor szerinte egyáltalán nem biztos, hogy ez automatikusan a baloldalnak, illetve François Hollande-nak, a szocialista jelöltnek fog kedvezni. Hasonlóan vélekedik Dominique Reynié politológus, aki szerint a Standard & Poor’s döntése a „populista” jelölteknek, a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonnak és a szélsőjobboldali Marine Le Pennek hozhat új szavazatokat az áprilisban és májusban esedékes elnökválasztáson.
***
Juncker és Rehn szerint az euróövezet mindent megtesz a legmagasabb besorolás megtartása érdekében
Az euróövezet országai minden lehetőséget meg fognak ragadni annak érdekében, hogy a zóna kilábaljon a válságból, és fenntartsák a legmagasabb, AAA fokozatú hitelminősítői besorolást az övezet stabilitását biztosítani hivatott mentőmechanizmusnak (EFSF). Ezt Jean-Claude Juncker, az övezet pénzügyminiszteri tanácsának (Eurogroup) elnöke írta közleményében. Juncker – aki egyben a továbbra is AAA besorolást élvező Luxemburg miniszterelnöke – jelezte: az euróövezet tagállamai tudomásul vették a határozatot. Megvédte ugyanakkor mindazokat a lépéseket, amelyeket az övezet országainak vezetői tettek a válság leküzdése érdekében, és megemlített számos olyan intézkedést is, amelyet az egyes – most leminősített – tagországok tettek.
Közleményt adott ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is, aki úgy vélte, a hitelminősítő döntése „nem következetes”. Olli Rehn szokatlanul élesen bírálta a hitelminősítői döntést. Sajnálja, mondta, hogy a Standard & Poor’s nem véletlenszerű és nem következetes határozatot hozott éppen olyan időben, amikor az euróövezet „minden fronton döntő lépésekbe kezdett a válság elleni fellépés keretében”. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek a szükséges államháztartási konszolidáció és szerkezeti reformok felé vezetnek, orvosolják a bankágazat gyengeségeit, és javítják a gazdaságpolitikai együttműködést. Ő is úgy látja, hogy az állam- és kormányfői közös döntések, valamint az EKB lépései elengedhetetlenek voltak a piaci feszültség csökkentéséhez.
A hitelminősítői döntésre adandó válaszként Rehn megemlítette, hogy minél előbb véglegesíteni kell az ideiglenes jelleggel létrehozott EFSF-et a jelenlegi tervek szerint ez év közepén felváltó állandó stabilitási mechanizmus, az ESM működési feltételeit. A következő két hónapon belül az EU újra megvizsgálja, elegendő-e a korábban elhatározott 500 milliárd eurós keret a – pénzügyi nehézségekkel küzdő euróövezeti államok segítésére is hivatott – stabilitási mechanizmus megnyugtató működtetéséhez.
___________________
(MTI)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!