Király Júlia lemondott
- Részletek
- Szemle
- 2013. április 09. kedd, 05:16
- (mzs)
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a monetáris tanács (MT) tagja hétfőn levélben benyújtotta lemondását Áder János államfőnek. A levél másolatát megküldte Orbán Viktor miniszterelnöknek és Rogán Antalnak, a parlament gazdasági és informatikai bizottsága elnökének is. Király Júlia lemondásával egy alelnöke marad a jegybanknak, Balog Ádám* személyében; Karvalits Ferenc alelnök hatéves mandátuma március 26-án járt le. Király Júlia július 2-áig tölthette volna be a pozícióját.
Lemondásának oka, hogy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bankban kialakított új irányítási rend veszélyezteti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét. Egyre növekvő valószínűségét látja annak, hogy megalapozatlan döntéseket hoznak majd az MNB-ben, amelyekért sem alelnökként, sem a monetáris tanács tagjaként semmilyen felelősséget nem kíván vállalni.
A lemondás részletes indoklása
– A Matolcsy György jegybankelnök kezdeményezésére módosított szervezeti és működési szabályzat a monetáris tanács döntéseit előkészítő stábot egy olyan alelnök alá rendelte, aki a monetáris, a pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben nem rendelkezik megfelelő elméleti ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal. Egyúttal az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el.
– Matolcsy György kezdeményezésére az MT működése is átalakult. Úgy látta, hogy a tanács ülésein a jegybankelnök javaslatára érdemi, szakmai vitára nincs mód, az üléseket is megrövidített időtartamban tartották.
– Alapvető fontosságú előterjesztéseket „mint a monetáris tanács tagja csak késve, az ügyrendben megjelölt határidőn túl kaptam meg, illetőleg bizonyos anyagok csak a monetáris tanács ülésén kerültek kiosztásra. Ily módon megítélésem szerint a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának a szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések szülessenek”.
– A monetáris politika egyik sarokköve a jegybank hitelessége. A hitelességet csak transzparens jegybank tudja megteremteni, amely folyamatosan, nyilvánosan megvilágítja döntéseinek szakmai hátterét. Ebből a szempontból a havi kamatdöntést követő rendszeres elnöki sajtótájékoztató elmaradása, szakmai fórumok, konferenciák indokolatlan lemondása a jegybank külső megítélésnek romlásához, a bizalmatlanság növekedéséhez vezethet.
– Az elmúlt egy hónapban a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születettek, amelyek nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszú távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak.
– A jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyesen megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be.
Király Júlia a lemondással egyidejűleg a jegybank munkatársainak is levelet írt. Attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot – ez nem lehet sikerkritérium, áll a levélben. Veszélyben látja a jegybankban a „hely szellemét”, ami a szakma szeretetére és a gondolat szabadságára épülve alakult ki az elmúlt évtizedekben. „Ezzel szemben a bizalmatlanság és a félelem megöli az egyéniséget, a kreativitást, a szabad gondolatot, a függetlenséget, a szakmai tisztességet. A parancsra megírt és átírt, a bizalmatlanság és a félelem légkörében születő elemzések rossz, nem kellően végiggondolt döntésekhez vezethetnek.”
Az Index ismertette Király Júlia életrajzát és Matolcsy utáni helyzetét a jegybankban
„Király Júlia a Wikipédia szerint 1980-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, négy évvel később ugyanitt doktorált, majd 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatot szerzett. 1980 és 1982 között a Központi Statisztikai Hivatalnál dolgozott, aztán az Országos Tervhivatalhoz került. 1990 és 1991 között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének tanácsadója volt, és a Fidesz gazdaságpolitikai szakértőjeként is tevékenykedett. 1994-től félállásban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékén tanított docensként, majd címzetes egyetemi tanárként. 1995 és 1996 közt a Magyar Hitel Bank igazgatósági tagja, 1997 és 1999 közt az Eximbank, 1999 és 2000 közt a K&H igazgatóságának tagja, 2002 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnöke volt. 2007 közepétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után hamarosan elvette a két alelnök munkáltatói jogait és szakterület-irányítási lehetőségeit; Király így a készpénzlogisztikáért felelős alelnökké minősült vissza.”
Az Index felsorolja a többi Matolcsy-féle intézkedést is. „Mások mellett elküldték a kutatási-elemzési részleg vezetőjét, az MIT-n [Massachusetts Institute of Technology] doktorált Benczúr Pétert, valamint Csermely Ágnes igazgatóhelyettest, a közgazdasági elemzések és kutatási rész vezetőjét is. […] A jegybank új alelnöke lett a monetáris politikában mindeddig járatlan Balog Ádám, korábbi NGM-es adóügyi helyettes államtitkár és az új jegybanki vezetés tagja lett Matolcsy korábbi államtitkára Csizmadia Norbert is. Szintén a minisztériumból ment a jegybankhoz Nagy Róza is, neki egy korábban nem létező, főigazgatói posztot hoztak létre, a titkárságvezető pedig a szintén NGM-es Wiedermann Helga lett.” „A monetáris tanács kibővült az új elnökkel és alelnökével, Matolcsy Györggyel és Balog Ádámmal, illetve Pleschinger Gyula új külső tagként szavazhatott a kamatról.” „A találgatások szerint az alelnöki székbe a jelenlegi külső tagok közül többen is esélyesek, forrásaink szerint Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc neve is felmerülhet”, írja az Index.
***
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet hétfői sajtóbeszélgetésén így válaszolt az MTI kérdésére arról, hogyan értékeli Király Júlia lemondását: emberileg teljesen megérti Király Júlia lépését, nehéz lehetett úgy egy területet vezetni, hogy a monetáris tanácsban hónapok óta leszavazták.
Lásd még Gadó Gábor írását: A helyzet súlya
* Balog Ádám volt az, aki Kopits Györgynek a Wall Street Journalben megjelent írására válaszolt – lásd: Az MNB alelnöke szerint Kopits „kirohanása” sérti Magyarország érdekeit –, és a válaszát így kezdte: „Egy diszkreditált személy bírálja a Magyar Nemzeti Bankot a nemzetközi sajtóban.”
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!