Magyarországról tárgyalt az EP alapjogi bizottsága – Navracsics a jogállam védelméről
- Részletek
- Szemle
- 2013. április 10. szerda, 04:27
- (mzs)
A főleg a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó, utolsó, ötödik munkadokumentumról tárgyalt hétfőn az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága abban az eljárásban, amely az alapjogok magyarországi helyzetét hivatott megvizsgálni. (Lásd hétfői hírösszefoglalónkat: Hétfőn újra Magyarországgal foglalkozik az Európai Parlament alapjogi bizottsága). A bizottsági ülésről az MTI híre alapján:
A munkadokumentum az alkotmánymódosítás kapcsán két olyan rendelkezést emelt ki, amelyek „súlyos aggodalomra adnak okot”. Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait; azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható.* Ezzel az Ab megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is. Súlyosan aggályosnak tartja emellett az irat azt a passzust is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait.
* Navracsics Tibortól hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában megkérdezték, mit lehet tenni, ha egy abszurd szabály kerülne be az alaptörvénybe, hiszen az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat. A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza ez volt: „Itt a józan ész dönt. Ha egy tökéletesen értelmetlen, abszurd szabályt akarnának beépíteni, akkor éppen az újságírók, éppen a közvélemény állítaná ezt meg. […] A nyilvánosság és a többi intézmény jelenti a gátját ennek.” Értsd: a Fidesz-féle megcsonkított jogállamnak nincs, nem maradt eszköze rá, hogy a hatalmi túltengéstől megvédje az alkotmányos rendet. Majd az ismert hatékonysággal a közvélemény meg az újságírók megvédik. A magyar igazságügyminiszter szerint.
A munkadokumentumban Rui Tavares, a téma jelentéstevője megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét; a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják.
Rui Tavares a bizottságban három kérdést fogalmazott meg a magyarországi változásokkal kapcsolatban. Egyrészt választ keresett arra, vajon rendszerszintűek-e ezek a változások;* összhangban vannak-e az Európai Unió szerződésében lefektetett alapértékekkel, illetve jelentenek-e tőlük távolodó trendet; harmadrészt pedig milyen mechanizmusra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.
* Lásd ismét Kim Lane Scheppele véleményét a fideszes alkotmányos rend frankensteini természetéről: „A Fidesz alkotmányos szerkezete nagy mértékben redundáns rendszer, amelyet a maga teljességében kell értelmezni. Nem lehet minden egyes jogi szabályozást önmagában értékelni, mert meg kell érteni az adott szabály szerepét a nagyobb rendszerben.” „Talán emlékeznünk kellene Frankenstein szörnyére, akit más, valaha élő dolgok teljesen normális darabjaiból férceltek össze, de aki ennek ellenére szörny volt. A világon, különösen pedig Európában ma egyetlen alkotmányos demokrácia sem rendelkezik az alkotmányos vonások olyan kombinációjával, mint most Magyarország. Magyarország nemzetközi barátainak, amikor azt értékelik, hogy […] Magyarország még az alkotmányos demokráciák családjába tartozik-e, az egész alkotmányos rendszerre kell tekinteni, és nem csupán egyes darabkákra.”
A munkadokumentum vitájában több magyar képviselő is felszólalt. A fideszes Hankiss Ágnes a bizottság szeptemberi, budapesti tényfeltáró missziójának munkáját tette szóvá. Úgy vélte, hogy a küldöttség olyan dolgokat kért számon, amelyekben az uniónak semmilyen kompetenciája nincs, valamint olyanokkal folytatott beszélgetést, akik nem legitim, reprezentatív képviselői a magyar társadalomnak. Számára bohózatnak tűnt, ami történt, nem tényszerű és átlátható tájékozódás zajlott, hanem a magyar jobbközép kormány elleni, politikai forgatókönyv alapján felépített hecckampány.*
* Az Eurológus blog keddi bejegyzése szerint „Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő furcsa taktikát választott felszólalásában”. „Hankiss – akinek a szintén fideszes Gál Kinga levezető elnök először adta meg a szót – nem vesztegetett sok szót a munkadokumentumra. Ehelyett visszatért a LIBE szakbizottság tavaly szeptemberi budapesti látogatására, amikor az EP erőviszonyoknak megfelelően összeállított (tehát jobboldali többségű) delegáció végiglátogatta a kormányzati szereplőket és találkozott a parlamenti pártok képviselőivel.” „Hankiss szerint, ha volt is valaki a szocialista táboron kívül Magyarországon, aki azt gondolta, hogy ez a bizottság elfogulatlanul, tárgyszerűen vizsgálódik, akkor a látogatás után biztosan nem maradt ilyen. A bírálók csak másodkézből informálódnak, hiszen nem tudnak magyarul, így nem is tudhatják, mi történik valójában Magyarországon. A kormánnyal szembeni rasszizmus vádját azzal hárította el, hogy Orbán Viktor nemrég napoltatta el az ’Adj gázt!’ felvonulást, és hogy a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartja közgyűlését, amelyen Orbán Viktor örömmel részt vesz.”
Hankiss Ágnes állításaival a bizottság több képviselője sem értett egyet. A szintén néppárti Frank Engel szerint kiegyensúlyozott párbeszédet sikerült folytatniuk Budapesten. Visszautasította az előre megírt politikai forgatókönyv, a prekoncepció vádját Anthea McIntyre brit konzervatív képviselő is.*
* Ismét az Eurológus blog: „Hankiss szavait erősen sérelmezte luxembourgi párttársa Frank Engel, már csak azért is, mert a szóba hozott budapesti ülések egy részét ő elnökölte.” „A brit konzervatív Anthea McIntyre is megrökönyödve hallgatta Hankiss szavait, s közölte, az a gyanúja, itt valaki az otthoni sajtónak adja elő magát.” „Arra később a német Die Linkét képviselő Cornelia Ersnt emlékeztette Hankisst: a Zsidó Világkongresszus pont azért megy Budapestre, mert támogatni akarják az ottani zsidóságot az antiszemita támadásokkal szemben.”
A Magyar Szocialista Párt EP-képviselője, Göncz Kinga pozitívként értékelte, hogy az alaptörvénybe a márciusi módosítással bekerült a gyűlöletbeszéd tilalma. Sérelmezte ugyanakkor, hogy az alaptörvény a magyar nemzet méltóságának megsértését is szankcionálhatóvá teszi, mert annak fogalma nem eléggé körülhatárolt. Egyébként a munkadokumentumokat újra és újra át kellett dolgozni a folyamatos magyarországi változások miatt, és ezt is a probléma egyik tünetének nevezte. Ha mi nem tudjuk követni az eseményeket, hogyan követhetné a lakosság, a nép?, tette fel a kérdést a bizottságban Göncz.
A fideszes Gál Kinga szerint az elmúlt hónapokban egyetlen olyan esetet sem sikerült bizonyítani, amelyben a jogállamiság, a demokrácia vagy alapjog sérült volna. A felmerült problémákat a rendszer maga korrigálta, amit Gál az intézményrendszer és a jogállamiság működésének bizonyítékaként értékelt. „A magyar parlamentben azért kapott kétharmadot a Fidesz, mert a magyar nép úgy látta 2010-ben, hogy probléma volt a jogállamisággal és a demokráciával, (...) és gondolom, hogy ha úgy látja, hogy tényleg ilyen veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság, akkor ezt a parlamenti felhatalmazást 2014-ben megvonná. Elég érettek a magyar választók ehhez.”*
* Eurológus: „A hangulatot érzékelve Gál Kinga igyekezett helyrerántani a balanszot azzal, hogy újra felmondta a kormányzati narratívát: az EP egyelten konkrét ügyet sem tudott felhozni, ami bizonyítaná, hogy Magyarországon megsértik az alapjogokat, vagy csorbát szenvedne a jogállamiság.”
A német Baloldal képviselője, Cornelia Ernst nem vitatta, hogy a magyar törvényhozás kétharmados többségét demokratikusan választották meg, „de ez nem jelent felhatalmazást arra, hogy azt csináljon, amit akar”.
Rui Tavares jelentéstevő zárszavában kifejtette, hogy az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló eljárás nemcsak Magyarországról szól, hanem az egész Európai Unióról. Hankiss Ágnesnek válaszolva megismételte, hogy cél a tényszerűség és az átláthatóság, Budapesten pedig sokakkal találkoztak, többek között az Országos Bírósági Hivatal képviselőivel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és civil szervezetekkel is.*
* Eurológus: „Magáról a negyedik alkotmánymódosítást elemző munkadokumentumról egyébként Hankiss partizánakciója miatt nem sok szó esett. A jelentéstevőnek kinevezett portugál zöldpárti Rui Tavares alaposan körbejárta a magyar jogállamiság kérdését, és a jelentés bemutatása előtt négy munkadokumentumban igyekezett tartani az iramot a magyar alkotmány- és jogszabály-módosításokkal. A szöveg az eddig munkadokumentumokhoz képest elég erőteljesen fogalmaz. Mintha Tavaresnél is elszakadt volna a cérna, és felfüggesztette volna a patikamérlegen való méricskélést.”
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
