Jobbik-hirdetés - Le kellett volna adniuk a közmédiumoknak a Jobbik "cigánybűnözés" szót tartalmazó kampányreklámját - ÖSSZEFOGLALÓ
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/3. negyedév
- 2010. szeptember 30. csütörtök, 18:34
MTI 2010. szeptember 30., csütörtök 18:15
A Legfelsőbb Bíróság (LB) csütörtöki döntése értelmében le kellett volna adnia a Jobbik "cigánybűnözést" is említő kampányhirdetését a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak; a két közmédium tudomásul vette a döntést.
A Magyar Rádió a kampánycsend beálltáig a Jobbik által megrendelt mennyiségben leadja reklámot, a Magyar Televízió (MTV) ezzel szemben megvárja az LB-döntés hivatalos kézbesítését. A Jobbik a hirdetések közlésének elmaradása miatt kártérítési pert indít. A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont a közszolgálati médiumok jogszerűen tagadták meg a párt kampányvideójának leadását.
Az LB döntése helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői döntéseit. A testület hétfőn egyórás vita után 6:2 arányban úgy ítélte meg, hogy a Jobbik hirdetései nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, tartalmuk nem sért olyan alkotmányos alapjogot, és nem valósít meg olyan, törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió megtagadhatta volna a közlésüket. Az OVB szerint a közmédiumok a hirdetés visszautasításával megsértették a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.
Az LB csütörtökön úgy indokolta döntését, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint választási kampányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést, a politikai hirdetéshez pedig véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Szintén a választási eljárási törvény szerint a műsorszolgáltatók részvételére a választási kampányban egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az LB hivatkozott a médiatörvényre is, amely egyértelműen kimondja, hogy a politikai hirdetés - így a kampányfilm - tartalmáért a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.
A Társaság a Szabadságjogokért szerdán, a Magyar Helsinki Bizottság csütörtökön, még az LB döntése előtt közölte az MTI-vel álláspontját. Ezek szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen tagadták meg a Jobbik kampányanyagának leadását. A nemzetközi szervezet kifejtette, hogy az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló "cigánybűnözés" kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. Egyúttal aláhúzták: az OVB hétfői, a Jobbik kérelmének helyt adó határozata "megalapozatlan, formailag hiányos és tévesen alkalmazza a szólásszabadságra vonatkozó alkotmánybírósági döntések elveit".
Kert Attila, az MTV kommunikációs vezetője úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a köztelevízió tiszteletben tartja az LB döntését, de megvárják annak hivatalos kézbesítését. A Magyar Rádió részéről Borbély-Urquhart Julianna kommunikációs vezető azt mondta: teljesítik a párt eredeti megrendelését, és a kampányidőszak végéig leadják a megrendelt mennyiségű hirdetést. A közrádió már csütörtök este megkezdte a Jobbik-hirdetés sugárzását.
A párt kártérítési pert indít a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ellen, amiért a közmédiumok a "cigánybűnözés" kifejezés elhangzása miatt megtagadták a párt választási hirdetésének sugárzását. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője az MTI-nek azt mondta, az MTV esetében 58, a közrádió esetében 19 alkalommal maradt el a hirdetésük.
A pártszóvivő már kedden figyelmeztetett, hogy a pert akkor is elindítják, ha a médiumok a bíróság helybenhagyó döntése után "pótolják" az elmaradt hirdetések sugárzását, ugyanis ez szerintük nem egyenértékű a két héten át tartó, meghatározott számú lejátszásról szóló szerződés tartalmával.
