Narkomán kommunikáció
- Részletek
- Napi apró
- 2014. december 10. szerda, 06:48
- Simkó János
Két nap alatt pukkadt ki az a kommunikációs lufi, amit már az újjászervezet kormányzati szuperstáb gyártott le drogteszt témában, hogy aztán porrá égesse Kocsis Mátét, sokadszorra is hülyét csinálhasson magából Rogán frakcióvezető, és újabb szép gusztusos mintáját tanulmányozhassuk a frakció-szervilizmusnak. A szuperzárt frakcióülésről kiszivárogó hírek jelezték: amikor a pártszázad aktuális politikai tájékoztatóján kiderült, hogy a Nagy Egyes tudtával ment le kutyába a VIII. kerületi polgármester, és Rogán még meg is gyűrűzte a gumikacsát, abban a pillanatban a pavlovi reflexek működésbe léptek, a Fidesz frakciónál megszólalt a csengő, és lelkesen támogatták az ötletet. Nem pont azt, nem pont úgy, de, gondolták az urak, jobb a tébolyban sokadmagunkkal együtt sodródni, mint széllel szembe drogtesztet szolgáltatni.
A velejéig romlott spin-doktorok elkényelmesedtek. A rezsicsökkentés illúziójának lejárt a szavatossági ideje és mára a saját táborban is nyilvánvaló a hitelvesztés. Mindegy már, hogy a vasárnapi nyitvatartás, a kitiltási botrány, a Déli(báb) Áramlat, a paksi bővítés, a magánnyugdíjvagyon jelenti-e a köz pénzéből a köznek odavetett kommunikációs cubákot, a csomagoláson ott a leradírozhatatlan H betű. H, mint hazugság. Made in Hungary. Lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a részlegesen felújított főterek befektetések voltak a parlamenti kétharmadba, mégpedig a főterek körül lakók pénzéből, így csak a Vezér mohóságának ünnepi kielégítését szolgálták, de a hétköznapi éhséget, a nélkülözést nem csillapították. Még nem és már nem: ez még nem el- vagy szembe fordulás, de finom sasszé a kételkedők növekvő csoportjának irányába. Már nagyjából mindenki tudja, hogy a saját pénzén verték át, és itt „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”. Bár még „fortélyos félelem” késztet egyre többeket bezárkózásra, félrehúzódásra, de ez már nem a lelkesülten éljenző tömegpszichózis. Máshogy menetelnek a büszke győztesek és máshogy a csalódottak. A különbség már hallható. És ne feledjük: a hithű átvertek haragja és dühe mindig pusztítóbb, mint a gyauroké!
A negatív teljesítményt, az ostoba kormányzati döntéseket, a korrupciót, a gátlástalanságot, a maffiokrácia cselvetéseit már csak egyre rövidülő ciklusokra lehet újabb és újabb kommunikációs attakokkal háttérbe szorítani. Sokáig, nagyon sokáig tartott a kábulat, de lassan a többség megtanulja például, hogy a köz szolgálata alól mentesített párttelevízió hírműsorainak első 3-4 hírét nem érdemes nézni. Ezek az egyre nagyobb izzadsággal kreált sikertörténetek olyanok, mint egy hosszúra nyúlt, kiüresedett főcím. Nem kell vele foglalkozni. (A többivel se, de a végén mégiscsak Hosszú Katinka pakol ki újabb aranyérmeket a sporttáskájából.) Sokan megtanulták, hogy ha baj van, akkor a Vezér kussol vagy gyorsan felavat valamit, esetleg a kardjára csap. Vagyis egyre nyilvánvalóbb a kijózanodóknak, hogy a politikai látványpékségek vizes zsömléjével egyre kevésbé lehet jóllakni.
Ha nincs érték- és teljesítményfedezete, valóságalapja, nincs igazságtartalma a kommunikációnak, nincs egyenes és tiszta beszéd, ráadásul a Vezér szemmagasságához igazított Habony-skála a mérce, akkor a siker felezési ideje az idő múlásával rohamos ütemben csökken. A hazugságok exponenciálisan csökkenő bomlásgörbéje jelzi, hogy már a leggrandiózusabb, legagyafúrtabb népbutítások is kérészéletűek. Ugyanígy csökken a Vezér mindenhatóságába, ítélőképességébe, alkalmasságába vetett hit is.
Attól, hogy újjászervezett felállással, megnövelt személyzettel, más munkamegosztás eredményeként gördülnek le a narancsmetál PR-termékek a kormányzati kommunikáció futószalagjáról, nos, ettől a hazugság még hazugság marad. Az a narkomán hit, hogy MINDENT el lehet adni remény-csillagporos csomagolással, természetesen már csak az udvartartást tartja fogva, őket is csak addig, amíg az egyre kiszámíthatatlanabb Vezér dühkitörései szét nem zavarják őket is.
And Cut! „És hamarosan a sötétség”. Kiszámíthatatlan, hogy meddig.
Aztán hosszú menetelés kezdődhet, egészen addig, amíg a szavak, mondatok visszakapják az értelmüket. Ha visszakapják.
