OGY - Kósa és Rogán jegyzi a legtöbb elfogadott képviselői indítványt
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. december 31. péntek, 05:55
MTI 2010. december 31., péntek 5:20
A fideszes Kósa Lajos és Rogán Antal nevéhez fűződik a legtöbb olyan egyéni képviselői indítvány, amelyet az új parlament megszavazott. A debreceni polgármester előterjesztője volt az önkormányzatokat érintő törvénymódosítások mellett a büntető törvénykönyv szigorításának is, míg Rogán Antal javasolta a médiaszabályozás átalakítását és a válságadók kivetését.
Az Országgyűlés megalakulása óta mintegy 150 törvényjavaslatot fogadott el, közülük csaknem ugyanannyi a kormány által jegyzett előterjesztés, mint az egyéni képviselő indítvány. Az utóbbiakat egy jobbikos kivételével kormánypárti politikusok nyújtották be.
Kósa Lajos nevéhez 17, Rogán Antaléhoz 16 elfogadott törvényjavaslat fűződik, négynek mindketten előterjesztői voltak. Kósa Lajos összes indítványát valamely fideszes vagy KDNP-s képviselőtársával közösen jegyezte, míg Rogán Antal a 16-ból hármat egymaga kezdeményezett.
Az alkotmány módosítását mindketten javasolták. Kósa Lajos és két másik hajdú-bihari képviselő indítványára került az alaptörvénybe, hogy alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek. Rogán Antal az egyik - Cser-Palkovics Andrással közös - módosításával beemelte az alaptörvénybe a véleménynyilvánítás joga mellett a szólásszabadságot, meghatározta a közszolgálati média céljait, és rögzítette, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatást a parlament választotta tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli. A másik - a kormány által nem támogatott - alkotmánymódosításával rendeletalkotási jogkört adott a médiahatóság elnökének.
Kósa Lajos - a kereszténydemokrata Soltész Miklóssal közösen - még a kormány megalakulása előtt nyújtotta be azt a javaslatát, amellyel a gyermek iskolába járatáshoz kötötték a családi pótlék folyósítását. Májusban ő is kezdeményezője volt a büntető törvénykönyv módosításának, amely bevezette a "három csapást", visszaállította a középmértékes büntetést, a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeket szigorúbban szankcionálja, és a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is bünteti.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt mellett előterjesztője volt az állampolgársági törvény módosításának, biztosítva a határon túli magyaroknak, hogy egyszerűbben szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
Az önkormányzatokkal és a közigazgatással összefüggő törvénymódosítások szinte mindegyikénél a beterjesztők között volt Kósa Lajos. Így hozzá is köthető a képviselő-testületek létszámának csökkentése és a választási rendszer átalakítása; a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, valamint az a rendelkezés, hogy több aljegyzőt is kinevezhetnek a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a megyei közgyűlések, továbbá, hogy ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az APEH helyett.
A közigazgatást érintő - Kósa Lajos által is kezdeményezett - változás, hogy jövőre a munkáltató indoklás nélkül elbocsáthatja a munkavállalót, illetve hogy kinevezéssel nem, csak megbízással lehet vezetői beosztást ellátni a közalkalmazotti körben.
Idei utolsó törvényjavaslatával a fideszes politikus - frakciótársával, Schmidt Csabával közösen - megtiltotta, hogy az energetikai cégek a fogyasztókra hárítsák a rájuk kivetett különadót.
Kósa Lajos egyike volt azoknak a képviselőknek is, akik az állami vezetői mulasztások és az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítések kifizetésére kérték fel a kormányt, valamint két párttársával együtt ugyancsak határozati javaslatban sürgette, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzés megkezdését általános iskolai végzettséghez kössék.
A legtöbb egyéni indítványt jegyző Kósa Lajosnak és Rogán Antalnak több közös javaslata is volt. Ilyen a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó csomag és az önkormányzati választási rendszert átalakító előterjesztés. Ők ketten kezdeményezték a közterületi parkolást érintő jogszabályváltozásokat is.
Az elfogadott egyéni képviselői indítványok számát tekintve második helyezett Rogán Antal nevéhez számos jelentős gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény fűződik. Közülük a legfontosabb a bolti kiskereskedőkre, távközlési cégekre és az energiaellátókra kivetett különadók bevezetése volt, ezt Lázár János frakcióvezetővel együtt nyújtotta be.
Rogán Antal javaslatára fogadta el a Ház, hogy ismét hatósági áras legyen a lakossági és a kisfogyasztói energia, és azt is, hogy legalább a felére csökkenthető a biztonsági földgáztartalék. Egy fideszes és egy KDNP-s képviselőtársával együtt közösen jegyzett előterjesztéssel enyhítettek a pótköltségvetés-készítés kötelezettségének szabályain, így a választások évében egy hónappal későbbre tolták a büdzsé parlament elé terjesztésének határidejét. Dancsó Józseffel jegyzett indítványának októberi elfogadásával a Ház úgy döntött: feltölti a költségvetés általános tartalékát azzal a 35,2 milliárd forinttal, amit a Mol köteles volt visszafizetni az államnak.
A parlament Rogán Antal és Cser-Palkovics András javaslatára döntött az új médiaszabályozás részleteiről: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrehozásáról; a médiaalkotmány, illetve az új médiatörvény elfogadásáról, amelyek hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed.
Az öt indítványból álló médiacsomagjuk két határozati javaslatot is tartalmazott: kezdeményezték a Közszolgálati Közalapítvány felállítását, valamint azt, hogy a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának meghatározott körét a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak adják át.
