Amerikai vezető diplomata: nyílt és racionális vitát Magyarországon!
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 10. csütörtök, 04:39
- Galamus-csoport
Washingtonban a Johns Hopkins Egyetemen Magyarország: egy második rendszerváltás? címmel rendeztek konferenciát szerdán, amelyen részt vett Pamela Quanrud, amerikai helyettes külügyi államtitkár, valamint Szapáry György nagykövet és Charles Gati, az egyetem professzora – írja az MTI washingtoni tudósítója, Pogár Demeter.
Pamela Quanrud: Odafigyelünk Magyarországra
Az amerikai diplomata kifejezte elégedettségét amiatt, hogy Magyarország áll az Európai Unió élén, pedig két évtizeddel ezelőtt még ugyanúgy demokratikus változás előtt állt, mint most Tunézia és Egyiptom. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a demokráciáknak példát kell mutatniuk az átalakulás előtt álló országoknak.
Tilos kirekeszteni, kötelező eszmecseréket folytatni
„Kísértésbe ejtő a rend és a vágy utána, hogy egy nagy kormánypárt határozza meg és hajtsa végre a nemzeti programot olyan bonyodalmaktól és késedelmektől mentesen, amelyeknek látszólag a végtelen politikai viták az okai. A mi rendszereinkben azonban a kirekesztés tilalma és az időigényes eszmecserék lefolytatásának kötelezettsége vonatkozik azokra, akik a kormányzás felelősségét viselik. Kötelesek vagyunk párbeszédet folytatni azokkal is, akikkel nem értünk egyet” – mondta Pamela Quanrud. „A demokrácia első számú elve, hogy a társadalmak erejüket és dinamizmusukat azokból a megbeszélésekből merítik, amelyek időnként kényelmetlenek nekünk”. A kétoldalú viszonyra utalva megjegyezte: a barátok közötti őszinte, de ugyanakkor tiszteletteljes és mértéktartó párbeszéd hozzájárul a kapcsolatok további fejlődéséhez.
A változások gyorsasága és a médiatörvény miatti aggodalom
Quanrud szerint az elmúlt hónapokban többször kifejezésre jutott a jelenlegi kormány alatt végbement változások gyorsasága miatti aggodalom, különösen a médiakörnyezet megváltoztatása és az, hogy ez milyen hatást gyakorol a szólásszabadságra. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elfogadott törvények túlnyomórészt a kormányzat átalakítására, a korrupció és a gazdasági kihívások leküzdésére irányultak. Ugyanakkor kitért a Kossuth téri tiltakozásokra, és elmondta: Bodoki Tamás magyar újságíró a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az új médiatörvény miatt most talán nem tudna a rendőri brutalitásról ugyanúgy beszámolni, mint azt a 2006-os, díjnyertes oknyomozó munkájában tette. De még ha tudna is, a magas bírság miatt nem volna olyan sajtóorgánum, amely azt közölni merné.
A többségi kormányzásnak vigyáznia kell a kisebbségek jogaira
„Odafigyelünk és arra biztatjuk magyar barátainkat, hogy teremtsenek olyan környezetet, amelyben helye van az érdekelt felek nyílt és racionális vitájának. Az effajta eszmecsere értékes lehetőség annak demonstrálására, hogy a többségi kormányzás hogyan vigyáz a kisebbség jogaira” – mondta Pamela Quanrud.
Washington érdeklődéssel várja a magyar reformokat
A helyettes államtitkár szerint kormányát bizakodással tölti el, hogy az új magyar alkotmányba a budapesti kormány tervei szerint – szóról szóra – belekerül az alapjogok európai uniós nyilatkozata. Az is bizakodásra ad okot, hogy a magyar kormány az elmúlt napokban jelezte, kész az EU technikai kifogásain felül is változtatni a médiatörvényen és a médiatanács összetételén. Washington érdeklődéssel várja a februárban meghirdetendő strukturális reformokat is.
Alkotmány: egyéni szabadságjogok, fékek és ellensúlyok
A vezető diplomata szerint a magyar kormánynak a következő hónapokban, az új alkotmány megszövegezésekor alkalma lesz rá, hogy mindenki előtt bizonyítsa elkötelezettségét a demokratikus alapelvek mellett. „Az alkotmány nemcsak egy újabb törvény, annak nemcsak az egyetemes értékeket kell tükröznie, hanem egy széles, nem pártos konszenzust is arról, hogy miként kell felépülnie egy ország kormányzatának.” A legjobb alkotmányokban a lakosság tekintélyes részének általános akarata tükröződik, az egyéni szabadságjogokat erős és független intézmények biztosítják, a demokratikus értékeket pedig fékek és ellensúlyok védik. „Az alkotmányok, miközben természetüknél fogva maradandó dokumentumok, egyúttal nyitottak az ésszerű módosítások előtt a nép és képviselőinek új konszenzusa alapján” – mondta a vezető amerikai diplomata.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: „Magyarországnak az EU-elnökség alatt egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy bizonyítsa a demokrácia iránti elkötelezettségét a világnak, azon belül a harmadik világnak, amely a sikeres átmenet követendő modelljeit keresi.”
Pamela Qualrud támogatásáról biztosította a magyar elnökség prioritásait, és az elnökség első sikerének nevezte az energiaügyi csúcsot.
Még nem tudni, Clinton eljön-e
Az MTI kérdésére válaszolva a külügyi államtitkár megerősítette, hogy Hillary Clinton meghívást kapott az EU keleti partnerségi politikájáról Magyarországon rendezendő májusi csúcstalálkozóra, de mint mondta, az amerikai külügyminiszter időbeosztása és elfoglaltsága dönti majd el, hogy részt tud-e venni azon.
Szapáry György nagykövet: Charles de Gaulle-t is bírálták, mint Orbánt, de ma repülőtér van elnevezve róla
Szapáry György washingtoni magyar nagykövet az új alkotmánnyal kapcsolatban beszélt a rendszerváltás idején kötött kompromisszumokról. Szerinte a jelenlegi alkotmány magában foglalja, hogy ideiglenes jellegű. A nagykövet belgiumi diákkori emlékeit felidézve párhuzamot vont azon bírálatok között, amelyek jelenleg érik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, valamint azok közt, amelyek a francia választásokat 1958-ban 60 százalékos támogatottsággal megnyerő Charles de Gaulle-t érték. Mint mondta, a francia elnök nevét ma már repülőtér, sugárút és tér viseli. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar változásokat is történelmi perspektívából lehet majd megítélni.
Charles Gati: Magyarország központilag irányított demokrácia
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora felfedte, hogy Orbán Viktorral baráti kapcsolatokat ápolt egészen az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadásokig, amelyeket követően a politikus „nem volt fogékony” a Fehér Ház kéréseire. A professzor szerint Magyarország „nem liberális”, „központilag irányított” demokrácia, s nyugati elkötelezettsége nem egyértelmű.
A mintegy százfőnyi hallgatóság előtt mind Szapáry, mind Gati hangsúlyozta, hogy a magyar kormány következetesen fellép az antiszemitizmus ellen.
