Képünk a világban – Magyarország kilép az EU értékrendjéből
- Részletek
- Szemle
- 2011. augusztus 04. csütörtök, 03:48
- Galamus-csoport
Salzburger Nachrichten: Az Orbán-modell, a kormánytisztségből a börtönbe – Der Standard: Magyarország éppen kilép az EU értékrendjéből – FAZ: Politikai ítélkezés – FAZ: Adósságokról, bűnről és bűnösségről
Salzburger Nachrichten: Az Orbán-modell – a kormánytisztségből a börtönbe
Viktor Hermann szerdai kommentárja az osztrák napilapban
Nehéz némely politikusok sorsa. A választások előtt tett legtöbb ígéretüket nem tudják betartani. Ennek ellenére minél tovább legfelül akarnak maradni. Ez egyre nehezebbé válik, ahogy a választó nép látni kezdi, hogy a megválasztott sem jobb az elődjénél. Különböző politikusok különböző utakat választanak, hogy megóvják a népet ettől a felismeréstől.
A magyar miniszterelnök az intézkedések különösen rafinált csokrát kínálja. Először minden Magyarországon kívül élő magyarnak magyar útlevelet ígért. Ez a következő választásokon biztosítja számára a külföldi magyarok szavazatait, különösen mivel ők nem érzik a politikáját saját bőrükön.
Aztán korlátozta a sajtószabadságot. Újságírók százai vesztették el munkájukat – több száz emberrel kevesebben bírálják a kormányt.
És most elődei közül hármat bíróság elé akar állítani. Azért az adósságért kell felelniük, amelyet Magyarország irányításuk alatt halmozott fel.
Ami a kormányfőnek jól jön: választások esetén a potenciális kihívók inkább a bíróság előtti védekezésükkel lesznek elfoglalva, mint a szavazatokért való harccal.
Különösen ez a pont követendő példává válhat sok más ország számára. Képzeljék csak el, hol lenne George W. Bush ma, ha Amerikában lenne olyan törvény, amelynek alapján börtönbe lehetne zárni elnököket azért, mert adósságot csináltak. George W. 2001-ben ezermilliárd dollár költségvetési felesleggel lépett fel, ezt vette át elődjétől, Bill Clintontól.
A gazdagoknak tett baráti adóajándékoknak köszönhetően a feleslegből hamarosan nem maradt semmi. És amikor átadta a hivatalát, Amerikának már megint ezermilliárd dollár adóssága volt.
De nem ő lenne az egyetlen, akinek rács mögött kellene helyet foglalni. Többé-kevésbé a világ minden megválasztott államfője és miniszterelnöke kerül olyan helyzetbe, hogy adósságot kell csinálnia. Ennek oka nem feltétlenül a gonoszság vagy a saját támogatók, esetleg a párt barátainak megajándékozására irányuló szándék. Hiszen vannak szerkezeti problémák és válságok is, amelyeknek a leküzdése néha többe kerül, mint amennyit megengedhet magának az ország.
Ez annyit jelent, hogy az Orbán-modell szerint fél lábbal a börtönben van bárki, aki kormányzati felelősséget vállal. Vajon gondolt-e arra Orbán úr, hogy ez rá is vonatkozik, amennyiben valaha is át kell majd adnia a hatalmat?
***
Der Standard: Magyarország éppen kilép az EU értékrendjéből
Orbán kormányfő alatt Magyarország lábbal tapossa az EU értékrendszerét, írja a liberális osztrák lap szerdai kommentárjában Hans Rauscher.
Az Európai Unió jelenleg sok gazdasági problémával küzd, mindenekelőtt azonban értékközösség. Alapeszméje a kontinensnek a 20. században oly sok szerencsétlenséget hozó szélsőséges ideológiák, a fajüldöző és diktatórikus rezsimek leküzdése. „Az értékek, amelyekre az unió alapoz, az emberi méltóság tiszteletben tartása, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, és az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait is. Ezek az értékek minden tagállamnál közösek egy olyan társadalomban, amelyet a pluralizmus, a diszkrimináció hiánya, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a férfiak és nők egyenlősége jellemez.” (Lisszaboni szerződés)
De mit lehet tenni, ha egy tagállam ezeket az értékeket nem csupán lábbal tapossa, aláássa – egy szinte korlátok nélkül uralkodó kormányfő szándéknyilatkozata szerint – kifejezetten elavultnak minősíti, és új, nem európai értékrenddel akarja helyettesíteni.
Magyarországon Orbán Viktor kormányfő alatt nyilvánvalóan ez a helyzet. Orbán Magyarországa gyors tempóban menetel egy ultranacionalista vonásokkal rendelkező, tekintélyelvű látszatdemokrácia felé. Röviden: Orbán az oroszországihoz hasonló Putyin-rendszert, vagy némileg módosítva, a kínaihoz hasonló rendszert akar.
Paul Lendvai ezt pontosan felvázolta: Orbán a választásokon aratott kétharmados győzelmével tervszerűen lefojtotta az ellenzéket, a kritikus sajtót, a művészeket és az értelmiséget, az intézményeket hideg puccsal gleichschaltolta*, és megtűr fasiszta és antiszemita csoportosulásokat. A legújabb csel a három előző miniszterelnök elleni vádemelés, szükség esetén visszamenőleges hatályú törvénymódosítások útján.
A 20. század közepének durva módszereit és meztelen erőszakát Európában nem lehet megismételni, ezt Orbán Viktor is tudja. Helyette legális puccsot, irányított demokráciát akar, amelyben a politikai ellenfelet nem ölik meg, de elhallgattatják és szükség esetén mindenféle ürüggyel börtönbe vetik.
A döntő azonban Orbán kifejezett elfordulása a nyugati értékektől. „A világ, amelynek értékkeretei között éltük az életünket, elveszíti jelentőségét” – mondta a Süddeutsche Zeitung szerint egy előadásában, amelyet Tusnádfürdőn, Románia egykor magyar részén tartott. Ez nyilvánvalóvá teszi Orbán gondolkodásában a veszélyes ultranacionalista összetevőt is.
Magyarországnak Oroszországgal ellentétben nincsenek nyersanyagai, és nincs olyan ipara sem, mint Kínának. Ezért kudarcra van ítélve Orbán kísérlete, hogy Magyarországon lemásoljon egy orosz-kínai modellt. Az Európai Unió meg akarja várni, amíg Orbán őt teszi meg ezért bűnbaknak? Nincs mit tenni: az Orbán-rezsim kurzusa összeegyeztethetetlen az Európai Unióval. Ezt a realitást mindenekelőtt el kell fogadni. Aztán ki kell dolgozni egy megfelelő stratégiát. Figyelmen kívül hagyni már nem lehet.
***
Orbán Viktor magyar miniszterelnök maga is hozzájárul ahhoz a hírnévhez, amelyet külföldön élvez. Most az előd kormányokat akarja bíróság elé állítani, de jól tenné, ha ellenállna a kísértésnek, hogy politikai ítélkezést vezessen be – írja az Orbán politikája iránt gyakran megértő, tekintélyes német konzervatív napilapban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Peter Sturm.
Orbán magyar miniszterelnöknek finoman szólva nem a legjobb a híre külföldön. Abban, amit beszélnek róla, sok a túlzás. De Orbán maga is mindig újra jócskán hozzájárul a képhez, amelyet sokan alkottak róla. Már a médiatörvény is joggal vonta magára a bírálatokat. Most a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező kormányfő az előző kormányok képviselőit akarja bíróság elé állítani, mert Magyarországot óriási állami kiadásokkal a fizetésképtelenség határára juttatták.
Az elődök politikája akkor nem volt büntethető
A diagnózis helytálló. Ám amikor Orbán szóvivője a korábban kormányzók politikáját „politikai bűntettnek” minősíti, ez olyan gondolkodásmódot tár fel, amelyet csak nagy jóindulattal lehet összhangba hozni a demokráciával. Az elődök politikája lehetett elhibázott vagy akár gondatlan is. De bármit tettek is, abban az időpontban az nem volt büntethető. És mivel a jogállamban tilos a visszamenőleges hatály, Orbán Viktor jól tenné, ha ellenállna a kísértésnek, hogy újra politikai ítélkezést vezessen be.
***
FAZ: Adósságokról, bűnről és bűnösségről
Orbán magyar miniszterelnök felelősségre akarja vonni elődeit, amiért az ország a fizetésképtelenség határára került – ehhez büntető törvényeket visszamenőleg akar módosítani. A sokat szenvedett állampolgárokat ez a jelek szerint nem zavarja, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent, keszthelyi keltezésű írásában Reinhard Olt.
Három volt magyar miniszterelnöknek kell vádemelésre számítani, ha valósággá válik az, amit a nemzeti konzervatív Orbán-kormány tenni szándékozik: felelősségre akarja vonni szocialista-liberális elődeit a 2002–2010 között hatalmassá növekedett magyar államadósság miatt. Az ország 2009-ben a fizetésképtelenség határán állt, és csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap milliárdos segítségével lehetett megmenteni az összeomlástól.
Mindazonáltal az akkor kormányon lévők büntetőjogi felelősségre vonásához előbb meg kellene teremteni a jogszabályi feltételeket – ezért Szijjártó Péter képviselő, Orbán szóvivője bejelentette: megbízták az alkotmányjogi bizottságot a megfelelő jogi lehetőségek keresésével, és ha nem találnának ilyeneket, annak tisztázásával, mely törvényeket kell módosítani.
Az előfeltételek jók: a Fidesz-MPSZ kormánypárt és a hozzá „elválaszthatatlanul kötődő” KDNP a parlamentben kétharmados többséggel rendelkezik. Hogy nem retten vissza visszamenőleges hatályú törvények elfogadásától, azt már bebizonyította, amikor például különadókat vezetett be vállalatok számára. Ám már az a lépés is erősen vitatott jogilag, és szót emelt ellene az EU Bizottsága is. A visszamenőleges büntetés végképp gúnyt űzne a jogállamiság elveiből, mivel nem büntethető az, ami a tett időpontjában nem számított bűnténynek.
„Az eladósodási politika politikai bűntett”
A problémának tudatában van Szijjártó, Orbán szóvivője: tény, hogy a kormányfők múltbeli döntéseiről van szó , de „az államadósság e brutális megemelésének hatása ma és a jövőben is érezhető” – mondta. Bár „nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket csinálni, az eladósodási politika politikai bűncselekmény”, és „egyszerűen nem lehet elfogadni, hogy csak a magyar népnek kelljen viselni a múlt rossz gazdaságpolitikájának a következményeit, az azért felelős politikusoknak pedig nem” – mondta Szijjártó.
A kormány kezdeményezésére létrehozott parlamenti vizsgáló bizottság, amely nagyító alá vette az eladósodás alakulását, zárójelentésében a minap megállapította az előző kormányok felelősségét „az államadósság gátlástalan növelésében”. Szijjártó, aki egyben a bizottság alelnöke is, Medgyessy Péter (2002–2004), Gyurcsány Ferenc (2004–2009) és Bajnai Gordon (2009–2010) kormányát vádolta azzal, hogy „politikai bűnt követtek el Magyarország ellen”. Az ő „katasztrofális gazdaságpolitikájuk” okozta azt, hogy 2001-től – az első Orbán-kormány (1998–2002) utolsó teljes évétől – Bajnai Gordon 2010-es távozásáig a GDP 82 százalékára növekedett.
A bizottság előtt az érintettek – akiket annak idején az MSZP jelölt és támogatott a parlamentben, és akik a tavaly tavaszi választások óta ellenzékben vannak, ahol képviselőik, az LMP képviselőivel együtt, bojkottálják a bizottságok munkáját – „nem tudtak kielégítő választ adni” a kérdésre, miért következett be ez a végzetes fejlemény. Medgyessy és Bajnai faggatása – az utóbbi formailag nem tartozott az MSZP-hez – kölcsönös vádaskodásokon kívül keveset hozott. Főleg Gyurcsánytól lehetett volna magyarázatot várni, hiszen ő végig vezető pozíciókban volt: Medgyessy tanácsadója, majd sportminiszter és végül miniszterelnök volt.
Kölcsönös vádaskodások
Egyébként az egykori KISZ kommunista ifjúsági szövetség volt főnöke, aki később üzletember volt, ma pedig Magyarország egyik leggazdagabb embere, két éven át az MSZP elnöke is volt. De nyilván „a legjobb védekezés a támadás” jelszóval Gyurcsány az adósságspirál kezdetét az első Orbán-kormány éveiben próbálta elhelyezni: azt mondta, Orbán olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek a következő szocialista-liberális kormányokat évi kétmilliárd eurós többletkiadásokkal terhelte meg, pedig Orbán akkori koalíciós kormánya az adósságot 1998–2002 között a GDP 60,4 százalékáról 52 százalékára csökkentette.
Gyurcsány azonban a meghallgatáson nem állt meg ennél a vádnál, hanem a felelősség egy részét közvetlen elődjére, Medgyessy Péterre hárította. Azt mondta, Medgyessy a 2002-es hatalomváltás megkönnyítő száznapos programja teljesítése során a már meglévőhöz további 3,6 milliárd euró pénzügyi terhet tett. Annyit Gyurcsány mindenesetre elismert, hogy ő sem teljesen mentes a felelősségtől, mert kormányzása idején további 1,9 milliárd euróval terhelte az államháztartást. „Ennek ellenére az első Orbán- és a Medgyessy-kormányt nagyon felelősség terheli az ugrásszerűen megnőtt államadósság miatt, mint az én két kormányomat” – mondta Gyurcsány.
Ezt a Fidesz-tagok felháborodottan visszautasították és szembesítették a volt miniszterelnököt azzal, hogy mind elődje, Medgyessy, mind utóda, Bajnai a meghallgatásokon lényegében rá, Gyurcsányra hárították a felelősséget a nagyarányú eladósodás miatt. A meghallgatás további része kölcsönös vádaskodásokban merült ki.
Az Orbán-kormány eljárása, hogy felelősöket keres az ország majdnem-összeomlásáért, nem népszerűtlen a lakosság körében. Bizonyára nem kevés magyar örül annak, hogy a magas politikában adósságokat csinálók esetleg bíróság elé kerülhetnek. Az „adósság” azért is ingerlő téma, mert magyarok százezreinek kell bankhiteleket törleszteni, amelyeket többnyire devizában vettek fel. Az Orbán-kormány által biztosított könnyítések ellenére sok családot a jelzáloggal terhelt lakásuk elvesztése fenyeget, és ez elsősorban a középréteget érinti.
Orbán 2010: A szocialistákat elkapjuk
Orbán terve megfelel a 2010-es parlamenti választások előtt tett, inkább homályosan megfogalmazott bejelentésének, miszerint a Fidesz választási győzelme esetén „elkap” néhány szocialistát. Szó volt „leszámolásról”, „jogi felelősségre vonásról”. A vádak a szocialistákkal szemben, akiknek nem csupán a Fidesz olvasatában, hanem a lakosság széles körei szerint is „sok vaj van a fején”, a „nyerészkedéstől” a „korrupción” és „a közpénzek mértéktelen pazarlásán” át a 2006-ban tartott 56-os megemlékezések közben és után a tüntetőkkel szemben „rendőri erőszakra adott parancsig” terjedtek és terjednek.
Orbán Balsai István igazságügyi miniszter (1990–1994) személyében külön jogi tanácsadót foglalkoztatott választási stábjában. Balsai feladata egyebek mellett az volt, hogy „előkészítse a talajt sok MSZP-politikus jogi felelősségre vonásához”. Balsai a liberális Népszabadságnak nyilatkozva már 2010 elején nem zárta ki, hogy különösen volt kormányfők felelősségre vonása jöhet számításba. Burkolatlanul éppen Gyurcsányra, a Fidesz megtestesült ellenségképére célzott.
A politikai ellenfelek jogi felelősségre vonására irányuló szándék nem újdonság Magyarországon. Orbán leváltása után, 2002-ben Medgyessy szocialista-liberális kormánya Keller László államtitkárt tette meg „kormánymegbízottnak a Fidesz-kormány üzelmeinek feltárására”. Megfelelő, és így jogilag releváns bizonyítékok hiányában azonban Keller munkája végül sikertelen maradt. Most Budai Gyula személyében az Orbán-kabinetnek is van ilyen megbízottja, ő azonban nem az eladósodás kérdéséért felel, hanem az előző kormányok tényleges vagy feltételezett korrupciós ügyeinek feltárásáért.
______________
* gleichschaltol (ném): fasiszta szellemben és módszerrel egységesít valamit; például: területet, sajtót, szervezeteket stb. (Forrás: Korabeli állambiztonsági értelmező kéziszótár)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
