Egy váratlan bejelentés – a görög népszavazás – és következményei
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 02. szerda, 04:02
- Galamus-csoport
Rengeteg egyeztetés és vita után a múlt héten, csütörtökön hajnalban megszülettek azok a döntések az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát.
A megállapodás része volt a görög probléma kezelése: kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, aminek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken. Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is, vagyis Athén 2014-ig további nemzetközi hiteleket kap 100 milliárd euró értékben az EU és a Nemzetközi Valutaalap júliusban jóváhagyott, 109 milliárd eurós hitelét felváltó új hitelprogram keretében. Ennek fejében Athénnak el kell fogadnia a görög költségvetési politika ellenőrzésének szigorítását, amelyet eddig háromhavonta a három legnagyobb hitelező – az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF – képviselői ellenőriztek. A jövőben a trojka állandó jelleggel Görögországban tartózkodna. A 350 milliárd eurós, a GDP 160 százalékát kitevő államadósságot a megállapodás értelmében 2020-ig a GDP 120 százalékára kell csökkenteni.
Elégedett volt a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Majd hazament, és hétfőn este bejelentette, hogy népszavazást tartanak a múlt heti európai uniós csúcson elfogadott megállapodás jóváhagyásáról. „A görög nép akarata kötelező lesz a számunkra”, mondta, és: „Ha nem akarják, nem fogadjuk el”.
(Mint ismeretes, múlt pénteken az ország számos városában ismét nagyszabású tüntetések voltak a szocialista kormány megszorító politikája és a hitelmegállapodás következményei ellen, a múlt hét végén ismertetett egyik közvéleménykutatás szerint pedig a görögök többsége kedvezőtlennek ítéli meg az EU-csúcson született döntéseket, csak 12,6 százalékuk találja őket kedvezőnek. Úgyhogy Papandreu biztosra veheti a népszavazás eredményét. Papandreunak egyébként 153 fős többsége van a 300 fős parlamentben, de egyre nagyobb az ellenzéke a saját pártján belül is.)
A fogadtatás
Megdöbbenéssel és meglepődéssel fogadták német politikai és gazdasági körökben kedden a görög miniszterelnök előző esti bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek. A jövőt illetően szakértők az euróövezet végzetes válságát jelentő vészforgatókönyveket vázoltak fel.
A német kormány kedden reggel hivatalosan még nem reagált Papandreu bejelentésére, de nem hivatalos források szerint német kormánykörökben is erős az értetlenség, különös tekintettel a csúcson született egyhangú megállapodásokra, valamint arra, hogy Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt.
Szakértők első állásfoglalásaikban ugyanakkor jóval szókimondóbb és borúlátóbb állásponton fogalmaztak meg. Emlékeztettek rá, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja a támogatás fejében Görögországnak szabott feltételeket. Úgy vélték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euróövezeti térségre. Ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. A lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görögországnak az euróövezetből való kilépését, sőt kizárását említették.
Hasonlóan vélekedtek legelső értékeléseikben a német üzleti lapok is. Mind a Handelsblatt, mind a Financial Times Deutschland úgy vélte, hogy a referendum bejelentésével a görög kormány hatalmas kockázatot vállalt, a következmények pedig kiszámíthatatlanok.
Sarkozyt megdöbbentette a görög népszavazás bejelentése
Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek. A francia elnök hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előröl – írta kedden honlapján a Le Monde című napilap. A mértékadó liberális újság egy elnöki forrást idézve, azt írta: „A görögök gesztusa irracionális és az álláspontjuk veszélyes.” A Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapták meg, és mostantól nehéz elképzelni, hogy utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat. A francia államfő a nap folyamán telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral, miközben a lap szerint „egy félelmetes forgatókönyv” kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa gyámság alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt.
A Le Monde szerint az is aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek. A lap szerint az is nehezen képzelhető el, hogy a német parlament ebben a helyzetben további segítség odaítélést támogatná, hiszen Berlin eddig csak az EFSF megerősítését hagyta jóvá. Párizsban ezért azt sem tudják elképzelni, hogy a népszavazásig hogyan fognak élni a görögök.
Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazáson a görögök elvetik az egyezséget – írták keddi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, amelyet a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenez. A ház elemzői szerint máris fogytán a nemzetközi közösség türelme Görögországgal szemben, és ha a görög kormány nem hajtja végre az elhatározott reformokat, akkor valós a kockázata annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a többi euróövezeti ország beszünteti a Görögországnak szánt további folyósításokat. Görögország ebben az esetben fizetésképtelenné válik, és ez először a görög bankokra mér súlyos csapást, tekintettel arra, hogy megközelíti az 50 milliárd eurót a görög kormánnyal szembeni hazai banki követelések értéke. Ilyen körülmények közepette aligha lesz elkerülhető a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítanák, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. Ebben a helyzetben Görögország végül valószínűleg úgy döntene, hogy kilép az euróövezetből, visszaszerezve – legalábbis rövid távon – az önálló monetáris és költségvetési politikai cselekvési lehetőségét. A görög gazdaság versenyképessége így helyreállna, mert az újból meghonosítandó drachma bizonyosan azonnal és meredeken, hozzávetőleg 50 százalékkal leértékelődne. A görög gazdaságban azonban mindezzel együtt is jó eséllyel káosz uralkodna el, mivel ha a kormány fel is függeszti az adósságtörlesztést, akkor sem tudna teljes mértékben eleget tenni bér- és nyugdíjfizetési kötelezettségeinek, és összeomlana az általános fizetési morál – áll a Commerzbnak elemzői által kedden felvázolt forgatókönyvben.
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint a görög kormány „hatalmas hazárdjátékba kezdett” ebben az ügyben. A kérdés az, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor Németország és a többi központi eurótagállam hajlandó lenne-e enyhíteni a pénzügyi kisegítő csomag feltételein. A Capital Economics londoni elemzői szerint feltehetőleg igen, mivel az alternatíva az euróövezet felbomlása lenne, de valószínűtlen, hogy ezt ezek az országok előre beismernék. A ház szerint mindazonáltal erősen kétséges, hogy az EU-csúcson elhatározott intézkedések valaha is megvalósulnak, ha az értekezleten összeállított csomag egyik meglehetősen szilárd eleme máris szétesőben van.
A Fitch Ratings hitelminősítő londoni elemzői szerint a népszavazási szándék bejelentése is megerősíti egy olyan tűzfal felhúzásának szükségességét, amely megakadályozhatja, hogy a görög válság járványszerű tovaterjedése destabilizálja az egész euróövezetet. A Fitch Ratings elemzői kiemelik: az EU/IMF-csomag elfogadásával kapcsolatos bizonytalanság növeli az azzal kapcsolatos bizonytalanságot is, hogy a hitelezőknek végül mekkora veszteségre kell készülniük, és így az is bizonytalanabbá vált, hogy milyen mértékű banki tőkepótlásra lesz szükség. A Fitch szerint nagyon bizonytalan, hogy mi következne a népszavazási elutasítás után. Tekintettel arra, hogy mennyire elhúzódott és milyen nehéz volt a tárgyalássorozat a görög kormány és a trojka – az EU-bizottság, az EKB és az IMF – között, elérhetetlennek bizonyulhatna a megállapodás egy új csomagról. Mivel Görögországnak 2012 első negyedévében jelentős adóssághányadot kellene törlesztenie, a külső pénzügyi támogatás leállásának kényszerű és rendezetlen törlesztésképtelenné válás lehet a következménye.
Németország hivatalos véleménye: a görög népszavazás belpolitikai kérdés
Jóllehet Németország még nem kapott hivatalos értesítést a mentőcsomag és az adósságleírás kérdésében tartandó görögországi népszavazásról, az esetleges ilyen lépéseket belpolitikai kérdésnek tekinti a német kormány – közölte a német pénzügyminisztérium kedd déli közleményben. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az euróövezeti vezetők világos elvárásokat fogalmaztak meg az előző heti brüsszeli tanácskozás alkalmával. „Ennek alapján a második görög mentőcsomagot az év végéig véglegesíthetik. Mindannyian nagy intenzitással dolgozunk rajta.”
Jóval élesebb hangnemben bírálta a görögországi fejleményeket a német BdB banki lobbicsoport ügyvezető igazgatója, Michael Kemmer: a bejelentés, mondta, „jelentős bizonytalanságot okozott a piacokon”. A népszavazás miatt az euróövezeti csúcsot követő, rendkívül fontos, a részletek kidolgozására irányuló munkát „késleltethetik, de rosszabb esetben az egész kérdéskört jegelhetik”. Kemmer szerint egyáltalán nem világos, mi történne akkor, ha a görög lakosság nemet mondana a mentőcsomagra. A piaci bizonytalanság még több hétig is eltarthat, ami nem tesz jó a helyzet stabilizálása szempontjából.
A finn kormány mindeközben olyan javaslat benyújtására készül, amely lehetővé tenné hogy tagállamok elhagyják az euróövezetet – írta kedden a Talouselama hetilap. A lap úgy tudja, a finn miniszterelnök Jyrki Katainen egy kormányülésen azt mondta: „Finnország kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy miként módosítsák az alapszerződéseket úgy, hogy lehetővé váljon, egyes államok elhagyják az euróövezetet”.
Juncker nem zárja ki az államcsődöt, ha a görögök nemmel szavaznak
Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet – mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. „A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollégáival nem beszélt arról”, mondta Juncker. „Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni.” Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: „Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni.”
Az EU-intézmények vezetői kötelezettségeinek betartását várják Görögországtól
Bízik az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait. Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagáltak kedden Brüsszelben kiadott közös közleményükben.
A két vezető leszögezte, hogy a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették. De nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem. Viszont azt írták, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően konzultáltak már Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.
Görögország: pénteken bizalmi szavazás a megállapodásról
Egy görög kormányforrás szerint Görögországban januárban tartanak népszavazást a múlt heti európai uniós csúcson elfogadott, többek között a görög adósság egy részének leírását tartalmazó megállapodás jóváhagyásáról. Ezt megelőzően azonban pénteken bizalmi szavazást rendeznek a megállapodásról a 300 fős parlamentben, ahol időközben 152 tagúra csökkent a kormánytöbbség, miután egy újabb képviselő távozott a kormánypárt frakciójából. Milena Aposztolaki régebben a fejlesztési ügyek államtitkára volt.
Antonisz Szamarasz ellenzéki vezér elutasította a referendumot szorgalmazó kormányfői indítványt, és előre hozott választások megtartását tartja szükségesnek.
„Jeorjiósz Papandreu kormányfő nem tájékoztatta Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminisztert arról, hogy népszavazást jelent be az európai hitelmegállapodásról”, közölte kedden egy görög kormányforrás. Venizelosznak fogalma nem volt a miniszterelnök népszavazási tervéről. Egy befolyásos szocialista képviselő, Vaszo Papandreu is szembeszállt a kormányfő referendumtervével és kedden egy nemzeti egységkormány megteremtését követelte, amit szerinte előre hozott választásoknak kell követniük. Ugyanezt sürgette egy másik, szintén kormánypárti képviselő, Eva Kaili: magától értetődő, hogy a népszavazási terveket azonnal vissza kell vonni, mondta. Az ANA félhivatalos hírügynökség keddi jelentése szerint Görögország vezető pártjának hat befolyásos tagja lemondásra szólította fel a kormányfőt. A hat politikus a PASZOK nemzeti tanácsának a tagja, mindannyian a volt kormányfő, Kosztasz Szimitisz közeli tanácsadói voltak.
Görög lap- és szakvélemények
A keddi görög sajtó egyöntetű véleménye, hogy lépésével Papandreu rendkívül megemelte a tétet, és felteszik a kérdést: vajon a kormányfő tájékoztatta-e előzetesen tervéről legfontosabb hivatali kollégáit, elsősorban Angela Merkel német kancellárt.
A liberális Kathimérini „rendkívül kockázatos kezdeményezésként” értékelte Papandreu lépését, a baloldali Elefthérotypia pedig a „politikai vereség” beismerését látja ebben. Iliasz Nikolapopulosz politikai elemző véleménye szerint ez a pókerhúzás olyan döntés, amely az ország szempontjából öngyilkossággal érhet fel, és veszélybe sodorhatja azokat a kényes tárgyalásokat, amelyek a brüsszeli megállapodás után kezdődtek meg a görög adósságot finanszírozó magánbankokkal.
Mihalisz Macurakisz, a görög Alpha Bank vezető közgazdásza úgy látja: Papandreu kényszerből választotta ezt a megoldást, hogy kiutat találjon a belpolitikai helyzetre, ahol az ellenzék kategorikusan elutasít bármiféle segítséget, miközben a társadalomban egyre szélesebb körű a tiltakozás az életszínvonal meredek zuhanása miatt. Jeorjiósz Pagulatosz közgazdász, európai ügyekben járatos szakértő szerint a szocialista kormánynak most a legitimitását kell erősítenie, szorosabbra kell vonnia sorait, hogy elfogadtassa az újabb áldozatvállalásokat. Pagulatosz szerint a referendum melletti döntés lehetővé teszi a görög végrehajtó hatalom számára, hogy időt nyerjen, méghozzá úgy, hogy a lépés nem feltétlenül lenne destabilizáló hatással az eurózónára. Az EU ugyanis szerinte már bizonyította – s itt egy korábbi, elutasító döntéssel zárult ír népszavazásra utalt – hogy „megvannak az eszközei a negatív konzultációkkal való szembenézésre”. Alkotmányjogászok egyébként megjegyzik, hogy ha távolmaradás 60 százalék fölé emelkedik, a görög népszavazás érvénytelen lenne. Ez a szabály megoldást jelenthet a lakosság számára arra a dilemmára, hogy egy vasárnap megjelent felmérés szerint a görögök többsége – 59 százalék – elutasítja az európai megállapodást, miközben 72,5 százalékuk azt szeretné, hogy Görögország maradjon az euróövezetben.
Jogilag nem lehetséges kilépni az euróövezetből
Egy német szakértő véleménye szerint jogilag nem lehetséges, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből. „Az eurót használó országok egyike sem döntheti el önhatalmúan, hogy lemond az euróról” – mondta kedden a frankfurti Goethe egyetem valutapolitikával foglalkozó jogászprofesszora. Helmut Siekmann szerint egy ilyen lépés a közösségi jog alapján kizárt a közös európai fizetőeszköz stabilitásának megőrzése érdekében. Ha Görögország nemzeti valutáját, a drachmát akarná ismét fizetőeszközként, akkor az Európai Unió alapszerződését kellene módosítani. „Görögország számára csak az az alternatív lehetőség adott, hogy kilépjen magából az Európai Unióból” – mondta Siekmann.
Válságtanácskozás szerdán Cannes-ban a G20-csúcs előtt
A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli válságtanácskozást tartanak szerdán Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt – jelentette be kedd délután a berlini kormány. A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel.
A görög miniszterelnöki hivatal közölte: Papandreu kormányfő az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőivel fog tárgyalni a görög népszavazás bejelentésével előállt helyzetről szerdán a dél-franciaországi Cannes-ban. A tájékoztatás szerint Papandreu munkavacsorán vesz részt a tengerparti városban, amelyen jelen lesz a vendéglátó Nicolas Sarkozy francia elnök, továbbá a német kancellár, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurót használó országok nem hivatalos vezetője, Mario Draghi, az Európai Központi Bank új vezetője és Christine Lagarde IMF-vezér.
A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást, értesülések szerint német kormánykörökben ugyanakkor már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok – pártállástól függetlenül – úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal Papandreu nemcsak országa, de az euróövezet jövőjét is kockáztatja.
IIF: a bankok tartják magukat az adósságleíráshoz
A nemzetközi bankok továbbra is tartják magukat ahhoz a múlt héten született megállapodáshoz, amely a magánbefektetői kézben lévő görög államadósság egy részének leírásáról született – tudatta keddi közleményében a bankok érdekképviseleti szerve, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF). A közlemény szerint a bankok szorosan együttműködnek a görög hatóságokkal, az Európai Unió illetékes szerveivel, és valamennyi érintett féllel, hogy megállapodjanak a részletekben, illetve a megállapodást átültessék a gyakorlatba.
Handelsblatt: A görög népszavazás bejelentése politikai földcsuszamlást okozott
Politikai földcsuszamlást okozott az euróövezeti tagállamok fővárosaiban Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök bejelentése arról, hogy Görögországban népszavazást rendeznek az elmúlt heti európai uniós csúcstalálkozón született megállapodásokról – írta keddi elemzésében a Handelsblatt, amely a görög kormányfő politikai öngyilkosságáról beszélt. A német üzleti napilap szerint a bejelentés a görög miniszterelnök uniós partnereit, az ország hitelezőit és a beruházókat teljesen váratlanul érte. Annál is inkább, mert ők voltak azok, akiket Papandreu az elmúlt időszakban az ország támogatása érdekében körüludvarolt. Mostantól azonban önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy mit is ér valójában a görög miniszterelnök szava – írta a Handelsblatt.
A politikai és üzleti körökben egyaránt mértékadónak számító újság azt fejtegette, hogy mi kényszerítette a görög kormányfőt erre a manőverre. Idézte a miniszterelnököt, aki a referendumot bejelentve azt mondta, a jelenlegi „történelmi órákban” az adósságcsökkentés fejében vállalt terhekről magának a népnek kell döntenie. Ha valóban erről van szó, Papandreu aligha reménykedhet abban, hogy a görög lakosság áldását adja az uniós csúcson született megállapodásokhoz. A Handelsblatt emlékeztetett arra, hogy a görög gazdaság egyre mélyebben süllyed a recesszióba, egyre magasabb az állástalanok száma, júliusban ez az arány csaknem 18 százalékos – a fiatalabbak körében pedig ennél jóval magasabb – volt. Az újság szerint a kialakult körülmények között aligha valószínű, hogy a görögök megszavaznák az újabb áldozatvállalásokat, és ha Papandreu mégis ebben reménykedik, akkor valószínűleg elveszítette minden realitásérzékét.
A német lap nemcsak Papandreu politikai öngyilkosságáról beszélt: ennél is rosszabbnak nevezte, hogy a görög miniszterelnök országát még mélyebb politikai válságba sodorja. Az újság szerint a teljes bizonytalanság időszaka köszönt Görögországra. A politikai káosz előjelei közepette bizonytalan, hogy a magánhitelezők a jövőben hajlandók lennének-e bármilyen önkéntes szerepvállalásra a görög államadósság csökkentése érdekében. A Handelsblatt úgy látja, hogy ha a pénteki bizalmi szavazást a miniszterelnök elveszíti, a referendumra aligha kerül sor. Akkor ugyanis az ország új választások előtt áll, miközben a felmérések szerint sem a kormányon lévő szocialisták, sem az ellenzékben lévő konzervatívok nem képesek kormányképes többséget szerezni. Azaz egy több hónapig tartó politikai bénultság következhet, az ellenőrizetlen államcsőd veszélye pedig nagyobb lenne, mint eddig valaha.
***
Tőzsde – Zuhan Nyugat-Európa; 5,98 százalékos mínuszban a DAX
Jelentős mértékben estek kedden az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek azt követően, hogy belpolitikai válság alakult ki Görögországban, miután a miniszterelnök hétfő este bejelentette, népszavazást tartana a görög mentőcsomag és adósságleírás kérdéseiben.
Közép-európai idő szerint nem sokkal délután kettő óra után a londoni FTSE-100 3,61 százalékos, a frankfurti DAX-30 5,98 százalékos, míg a párizsi CAC-40 5,53 százalékos mínuszban állt. Több nagy európai bank papírjaival, így a francia Société Générale és az olasz Intesa Sanpaolo részvényeivel is 10 százalékot meghaladó mínuszban kereskedtek.
Tőzsde – A New York-i piacok is lejtőn kezdtek
New Yorkban is gyengén kezdtek az értéktőzsdék, miután Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök hétfő este közölte: referendumot ír ki. Elsősorban a banki papírok húzták lefelé a mutatókat. A New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 2,13 százalékkal, az S&P-500-as 2,49 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 2,92 százalékkal volt a hétfői záró alatt a kereskedés első perceiben.
Tőzsdezárás - Zuhantak a nyugat-európai tőzsdeindexek
Erős mínuszban zártak kedden a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek: a piacokat és a politikusokat egyaránt sokkolta a görög miniszterelnöknek az a hétfői kijelentése, hogy népszavazást kellene tartani a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról. A nap vesztesei a bankok és a biztosító társaságok voltak – kilenc és nyolc százalékot meghaladó csökkenéssel –, de gyakorlatilag egyik szektor sem maradt érintetlen, így a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 3,5 százalékkal esett, és 961,20 ponton zárt.
Estére sem szűnt az euróra nehezedő nyomás: ahogy terebélyesedett a Görögországgal kapcsolatos aggodalom, úgy gyengült az euró a dollárhoz képest. Közép-európai idő szerint este hat óra körül egy euró 1,3687 dollárt ért, reggel még 1,3817-et.
***
Papandreu elszánt és kitart döntései mellett
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök megerősítette kedd este minisztereivel tartott válságtanácskozásán, hogy népszavazást akar kiírni az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomagról. Papandreu a kormány sorsát a pénteken megtartandó parlamenti bizalmi szavazás eredményére bízza. „Ragaszkodunk tervünkhöz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk abban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást”, mondta.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
